hagyományos vagy passzív ház?
A hagyományos ház építése a mindenki által megszokott és ismert módon történik. A napjainkban nem igazán elterjedt passzívház technológia még nem bizonyította a belátható időn belüli megtérülését. Egy passzívház építése 30%-al kerül többe mint egy hagyományos lakóépület építése, míg az energiaigénye kevesebb, mint 10% a hagyományos lakóépülethez képest. Ebbe a kategóriába azok az épületek tartoznak, amelyek fűtési, hűtési energia igénye legfeljebb 15 kWh/m?/év, a mostani magyar házak fűtési energiaigénye körülbelül 200 kWh/m?/év.
Egy ma korszerűnek mondott, 38 centiméter vastag üreges téglából épített fal hővezetése U=0,4 W/m??K, egy átlagos készházé U=0,25 W/m??K, ugyanakkor a passzív ház falának hővezetési tényezője legfeljebb U=0,15 W/m??K lehet. A jól hőszigetelt falat és az ablakot úgy kell egybe építeni, hogy a ház szerkezetén keresztül legfeljebb a benti levegő fele cserélődjön ki egy óra alatt. A mai házakban a légcsere háromszoros óránként.
Miután a passzív ház télen nem engedi ki a meleg belső levegőt, az épületet mesterségesen kell szellőztetni. Ezt egy családi háznál elvégzi egy 70 wattos ventilátor. A távozó elhasznált meleg levegőt azonban hőcserélőn vezetik át, amely előmelegíti a bejövő friss levegőt. A legegyszerűbb fűtés ezekben az épületekben a légfűtés, amikor a bejövő friss levegőt felmelegítik (elektromos fűtőpatronnal vagy akár hőszivattyúval). Van olyan kompakt egység, amely szellőzteti és fűti a házat, sőt az elhasznált meleg levegőből még napi 50 liter meleg vizet is képes előállítani. A passzív ház gépészetének része lehet a napkollektor, amely nyáron - és a napsütéses téli napokon is - elkészíti a melegvizet.
Szakértői számítások szerint egy passzív ház 20-30 százalékkal kerül többe egy hagyományoshoz képest, de a gépészetnél e többlet java visszajön. Dániában jelenleg 50 kWh/m??év a fűtési norma, két éven belül ezt csökkentik 25 kWh/m??év-re, és 10 éven belül akarnak eljutni oda, hogy csak passzív ház kaphasson építési engedélyt. Magyarországon a jelenlegi előírás a falak hőátbocsátására (U=0,4 W/m??K) nem véletlenül egyezik meg a korszerűnek mondott téglákéval.
Nemcsak a speciálisan épített új lakások lehetnek passzívak, hanem a régiek is alakíthatók ilyenné. A meglévő épületek passzívvá tétele nem olcsó mulatság. A tégla vagy beton falakra legkevesebb 20 centiméter vastag hőszigetelést kell felrakni, és három rétegű üvegezésűre kell cserélni az ablakokat is. Csak bontás után lehet pótlólag hőszigetelni a padlót, és a tetőteret, és ezekbe is be kell szerelni a korszerű gépészetet, ami ugyancsak megdrágíthatja a ház passzívvá tételét.
mit lehet építeni az adott telekre?
az építési terv mennyi idő alatt készül el?
hogyan válasszam ki az építész tervezőt?
mennyibe kerül az építési tervek elkészítése?
milyen dokumentumok szükségesek a tervezés elindításához?
mit tartalmaz az építészeti tervezési díja?
új ház vagy régi ház átépítése
kivel érdemes felépíteni álmaim házát?
mikor lesz jogerős az építési engedély?
mikor kell/lehet megkérni a használatbavételi engedélyt?